Úrvacsora | Szent úrvacsora
A szent úrvacsora a megemlékezés vacsorája: Megemlékezés Jézus Krisztus haláláról, mint ami egyszeri és örök időkre érvényes történés. Aki részt vesz a szent úrvacsorán, tanúbizonyságot tesz a Jézus Krisztus halálába, feltámadásába és visszajövetelébe vetett hitéről. Aki az Új Apostoli Egyházban rendszeresen részt vesz a szent úrvacsorán, ezzel vallást tesz hitéről, miszerint Jézus apostolai ma is működnek. Ebben az értelemben a szent úrvacsora a vallástétel lakomája is. A szent úrvacsorában Jézus Krisztus elsőként az apostolokkal, majd a hívőkkel kerül közösségbe. Ezen felül, a szent úrvacsora ünneplésekor a hívők ápolják a közösséget egymással.
Az ostya megszentelésével (konszekráció) jelen van Jézus Krisztus teste és vére. A megszenteléssel a kenyér és a bor alkotóelemei nem változnak meg, ami azt jelenti, hogy a kenyér és a bor nem alakul át. Társulnak viszont a kenyérhez és a borhoz Jézus testének és vérének alkotóelemei (szubsztancia). Ezt a folyamatot nevezzük „konszubsztanciának”. A szent úrvacsorában a kenyér és a bor nem jelképei vagy szimbólumai Jézus testének és vérének, mivel Jézus teste és vére a megszentelés után valóban jelen van.
Ünnepek
Az Új Apostoli Egyházban az alábbi ünnepnapokat tartjuk: karácsony, virágvasárnap, nagypéntek, húsvét, mennybemenetel, pünkösd és hálaadás.