A Szentlélek igaz Isten. Ő az istenség harmadik személye, akit az Atyával és a Fiúval együtt, mint az Urat és az Istent, imádunk. A Szentlélek Istentől, az Atyától és a Fiútól való. A Szentlélek örök közösségben él velük, és akárcsak az övék, működése univerzális.
Különbséget kell tenni a Szentlélek, mint az istenség személye és a Szentlélek, mint Isten adománya között. Mint Isten adománya, a Szentlélek egy ajándék, erő, ami a háromszemélyű Istenből fakad. A hívő ember, aki ebben az adományban részesül, egyúttal megtelik Isten szeretetével is. Azok a megkeresztelt lelkek, akik Isten ajándékaként részesülnek a Szentlélek adományában, ezzel Isten gyermekeivé válnak.
A transzplantációval a beteg szöveteket vagy szerveket egy donor egészséges szöveteinek vagy szerveinek beültetésével helyettesítik. Az újapostoli hit tanítása nem tiltja elhunyt vagy élő donorok szöveteinek vagy szerveinek transzplantációját. A transzplantáció nincs kihatással a lélekre. A transzplantáció során a donor nem adja át saját szellemi-lelki tulajdonságait a szervet kapó személynek.
A szentségek Isten alapfontosságú kegyelmének közvetítése. Ezekben a szent cselekményekben – melyeket emberek hajtanak végre embereken – Isten üdvösséget ajándékoz.
Jézus Krisztus három szentséget rendelt el: a szent vízkeresztséget, a szent megpecsételést és a szent úrvacsorát. „Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek: a Lélek, a víz, a vér; és ez a három egy” (János első levele 5,7.8).
Gyerekek is részesülhetnek mindhárom szentségben.
A vasárnapi istentiszteleten és az egyházi ünnepnapokon a főapostol, a körzeti apostolok vagy az általuk felhatalmazott apostolok a gyülekezettel ünnepelt szent úrvacsora után az elhunytaknak is adományozzák ezt a szentséget. Az elhunytak nevében két tisztségviselő veszi magához Krisztus testét és vérét.
Évente háromszor – mindig március, július és november első vasárnapján – átélünk istentiszteleteket, amikor a főapostol, a körzeti apostolok vagy az általuk felhatalmazott apostolok mind a három szentséget adományozzák az elhunytaknak. E cselekmények véghezvitelében is két tisztségviselő közreműködik és helyettesíti az elhunytakat.
Annak alapja, hogy élők közbenjárásával az elhunytaknak is adományozhatók a szentségek, Pál első levele a korinthusiakhoz 15,29: „Különben mi értelme van annak, hogy a halottakért megkeresztelkednek? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, miért keresztelkednek meg értük?”
A szexuális erőszak minden népcsoportot érintő probléma, és így az Új Apostoli Egyházban is jelen van. Az egyház tagjai között lehetnek elkövetők és áldozatok. A szexuális erőszak terén folytatott prevenció össztársadalmi feladat, amiben az Új Apostoli Egyház is részt vállal. Ehhez rendelkezésre állnak megelőzést szolgáló ajánlatok.
Az Új Apostoli Egyházban magas prioritást élvez az áldozat védelme és az áldozat támogatása. Az áldozatok segítése és gondozása érdekében az Új Apostoli Egyház szakmai grémiumokat hozott létre, melyek az egyházon belül bekövetkezett hasonló esetekben aktívvá válnak és segítséget kínálnak, valamint utat mutatnak az illetékes hatóságok és szakintézmények által kínált lehetőségekhez.
Az Új Apostoli Egyház kötelességének tartja az evangélium betartását. Feladatát többek között a felebaráti szeretet gyakorlásában látja, ami kivétel nélkül, minden embernek a javát szolgálja. Szociális elkötelezettségről tesz bizonyságot számos önkéntes segítő a gyülekezetekből, de az anyagi téren nyújtott segélyek is tanúskodnak róla.
Lehetőségei szerint az egyház az egész világon közhasznú és jóléti projekteket, valamint segélyakciókat tervez, hoz létre és támogat, segélyszervezetekkel együttműködve is.